A lavinaveszély fokozatai: hamarosan sokkal biztonságosabb lehet a síelés? Mikor biztonságos a sípálya? Egy Svájcban kifejlesztett berendezés segítségével előre értesülhetünk a lavinaveszélyről. A természet teljesen kiszámíthatatlan. A legnagyobb természeti katasztrófák mind-mind váratlanul érnek bennünket, ugyanis sem a földrengések, sem a földcsuszamlások nem jelezhetőek előre. Eddig a lavinákról is csak megközelítő adatokat tudtak szolgáltatni a tudósok.
Most azonban egy Svájcban kifejlesztett berendezés segítségével néhány lépéssel közelebb jutottunk ahhoz, hogy a magashegyekben túrázók vagy síelők idejében értesüljenek a lavinaveszélyről. Az úgynevezett SnowMicroPen-t egyelőre csak Svájcban, Ausztriában, Indiában és az Egyesült Államokban használják. A téli időszakban szinte minden héten hallhatunk híreket meggondolatlan síelőkről, figyelmetlen hegymászókról. Olyan áldozatokról, akik nem vették komolyan a táblákon jelzett lavinaveszélyt. Márpedig attól a pillanattól fogva, hogy megindul a hömpölygő fehér áradat, már senki sem tehet semmit.
A katasztrófát túlélni csak a csodával határos módon lehet. Ha valaki át is vészeli a több száz kilométer per órával rázúduló, több tonnás tömeget, és nem fullad meg perceken belül a levegőhiánytól, az sem tehet már sokat a hó fogságában. De, hogy pontosan miért is indulnak el ezek a pusztító görgetegek? Szakértők szerint elég néhány centiméter friss hónak hullnia egy már tömörebb jeges rétegre. Akkor pedig egy hangosabb kiáltás vagy egy rossz helyre tévedt síelő is elindíthat egy lavinát.
A geológus azt mondja, hogy a havazások közötti szünetben a hó felszíne keménnyé válik. Ha pedig erre a megkeményedett felületre jön egy újabb nagy havazás, akkor az arra érkező friss hótömeg mint egy szánkópályán hihetetlen sebességgel elindulhat lefelé. Tehát ahhoz, hogy megtudhassuk, vajon kellően biztonságos-e a sípálya, amelyen siklani szeretnénk, egy másfél méter mély árkot kellene ásnunk. Így a hó rétegzettsége árulkodik arról, érdemes-e felcsatolni a síléceket. És ha hiszik, ha nem, eddig a szakemberek is ezt a módszert alkalmazták.
Most azonban megoldódni látszik a lavina előrejelzés problémája. Egy svájci kutató ugyanis kifejlesztett egy alig hét kilogrammos berendezést, amellyel pontos adatok gyűjthetőek a hó aktuális állapotáról. A világon mindössze négy helyen alkalmazzák az úgynevezett SnowMicroPen-t. Az ausztriai Innsbruckban például Reinhardt Fromm, az Innsbrucki Lavinakutató Intézet meteorológusa az, aki a lavina előrejelző berendezést nap, mint nap alkalmazza.
A szerkezet egy teleszkópos berendezés. Úgy működik, hogy a kutató egy majdnem két méteres rúdból, ceruzahegyre emlékeztető szenzort juttat a hóba. A pálca addig megy, amíg a hórétegeken áthatolva el nem éri a szilárd talajt. Ez idő alatt pedig egy számítógép rögzíti az adatokat a hó mélységéről és szilárdságáról. A méréseket több helyen is elvégzik, így pontos képet kapnak arról, hogy hol és mikor várható egy esetleges lavina.
Gyakorta egyébként maga az ember hoz létre lavinákat a saját biztonsága érdekében. Innsbruckban a hegyet minden reggel egy öttagú úgynevezett lavinaőr csapat ellenőrzi. Ha az öt lavinafigyelő közül egy is azt mondja, hogy életveszélyes a sípálya, azt azonnal lezárják, és elrendelik a szükségrobbantást, mellyel több ezer életet menthetnek meg, hiszen így kordában lehet tartani a természet erejét.