Az Aral-tó kiszáradása döbbenetes ütemben zajlik, a hatalmas tó területe negyedére zsugorodott az elmúlt két évtized alatt. Az Aral-tó Kazahsztán és Üzbegisztán határán fekszik, két folyó táplálja, az Amu-darja és a Szir-darja. Azonban ezeknek a folyóknak a vízét egyre nagyobb mértékben használják öntözésre, ezáltal pedig veszélybe került az Aral-tó léte.
Júliusban az ESA Envisat, Földünket vizsgáló szondája döbbenetes felvételt készített az Üzbegisztán és Kazahsztán határán fekvő Aral-tóról. A tó, gyakorlatilag az elmúlt két évtized alatt területének háromnegyedét veszítette el. Szakemberek már korábban rámutattak, hogy az egykori Szovjetunióban megkezdett modernizálás során a '60-as években beindult öntözőrendszerek kiépítése megpecsételheti a tó sorsát.
Egy darabig úgy tűnhetett, e komor jövőkép nem fog bekövetkezni, hiszen a NASA műholdjai még 1985-ben is megfelelő állapotban találták a hatalmas kiterjedésű tavat.Azonban a túlzó vízfelhasználás, a rosszul tervezett, gazdaságtalan öntözőrendszerek következményei ma már szomorú bizonyítékát adták annak, a környezetkutató szakembereknek igazuk volt. A 2003 júliusában, az Envisat által készített felvételek már megdöbbentő változásról tanúskodnak. Az Aral-tó elvesztette vízkészletének közel 75%-át.
Természetesen a tó zsugorodását már korábban észlelték, hiszen az egykori halászfalvak, a tó partján épült települések egyre távolabb kerültek a víztől. Ma legtöbbjük 10-20 kilométerre fekszik a jelenlegi vízparttól, de akad olyan, valaha halászatból élő kisváros is közöttük, amelyből már 150 kilométert kell utazni a vízparthoz.
A helyzet az utóbbi tíz évben egyre gyorsuló ütemben romlott, hiszen a tavat vízzel ellátó folyók vízhozama nem volt képes pótolni az öntözőrendszerek működtetéséhez felhasznált víztömegeket. A környezeti katasztrófa orvoslására, illetőleg az Aral-tó megmentésére az érintet közép-ázsiai országok közösen próbálnak erőfeszítéseket tenni, de rossz gazdasági helyzetük, és egymás közötti vitáik miatt egyelőre kevés előrelépést tettek az Aral-tó megóvásáért.
A moszkvai oceanográfiai intézet kutatóinak véleménye az, hogy amennyiben nem sikerül megfékezni a tó kiszáradásának folyamatát, akkor az egykor hatalmas kiterjedésű sós vizű tó eltűnik a Földről