Úgy tűnik, hogy az eddig megingathatatlan elsőségű amerikai őslakosok csak másodikként érkeztek az amerikai kontinensre. Az Észak-amerikai indiánok trónfosztottá váltak az amerikai kontinensen, miután - hosszú várakozás után - végre alapos vizsgálatoknak vetették alá a mexikói Penon-nőként ismert emberi maradványokat.
A leletek már 1959-től a Mexikói Nemeti Múzeum antropológiai részlegén voltak, de mindeddig nem sok kutatás foglalkozott vele, mivel - csekély részrehajlással - az amerikai kutatók (észak-amerikai egyetemek tudósai) inkább a hazai maradványokat részesítették előnyben.Azonban egy mexikói antropológus, Silvia Gonzalez elérte, hogy az Oxford University kutatói végezzék el a kormeghatározó vizsgálatokat. Az eredmények igazolták az állhatatos kutatónőt, hiszen a 26 éves korában elhunyt ősasszony csontjairól kiderült, hogy 13000 évesek, vagyis a legrégebbi amerikai emberi maradványok.
Mindeddig az a nézet volt a legerősebb az amerikai kontinens benépesítését tekintve, amelyben az Alaszkát és Szibériát egykor összekötő földnyelven átvándorló vadászó-halászó ázsiai törzsek hódították meg a területet elsőként.Ennek alapja az eddig előkerült legrégebbi emberi maradvány, az 1989-ben Idahoban talált Buhl-koponya volt (szintén egy nőé), amelynek korát 11000 évre teszik.
1990-től az Egyesült Államokban életbe lépett egy új törvény, amely lehetőséget ad a bennszülött indián csoportoknak arra, hogy őseik maradványait újratemessék. Az őslakosok ezt a lehetőséget kegyeleti okokból legtöbbször ki is használják. Emiatt viszont a múzeumok és egyetemek kénytelenek voltak visszaszolgáltatni antropológiai gyűjteményeik amerikai indiánoktól származó emlékeit. Az Idahoban talált ős-amerikai nő további vizsgálatai is meghiúsultak, mivel a helyi törzsek visszaigényelték koponyát.
A Penon-leletek vizsgálata viszont immár sokkal izgalmasabb, mint eddig bármely Egyesült Államok-beli maradvány, hiszen a 13000 éves koponya nem csupán a legrégebbi emberi maradvány Amerikában, de teljesen különbözik is az eddig őslakosnak gondolt indiánoktól.Az ős-amerikai nő koponyaszerkezete hosszúkás leginkább kaukázusi jellegű, ellentétben az indiánok kerekebb, mongoloid arcberendezésével, így a kontinens benépesítését tekintve az eddigi elmélet helyett mindjárt két másik lehetőség is adódik.
Az egyik - nem túl forradalmi - gondolat szerint az ázsiai csoportok előtt már korábban átkeltek a Bering-szoroson a Penon-nőhöz hasonló emberek csoportjai. A másik - sokkal rendhagyóbb - elmélet szerint viszont az amerikai kontinens meghódítása az óceánon keresztül történt, szigetről-szigetre vándorló hajókkal.Az új vizsgálatokat kieszközlő - egyébként egy angliai egyetemen tanító - Gonzalez professzorasszony szeretné egyrészt DNS-vizsgálatokkal, másrészt a Kon-Tiki expedícióhoz hasonló utazással is bizonyítani elméletét. (BBC)