A Nap megmutatta, hogy nem csak sütni, hanem fújni, sőt kitörni is tud. Néhány éve a brit légiforgalom-irányítók a szokásosnál délebbi útvonalra terelték át az Atlanti-óceán felett közlekedő repülőket. Németországban légiforgalmi korlátozásokat vezettek be, a Föld körül keringő Nemzetközi Űrállomás személyzetét pedig átvezényelték egy sugárvédett modulba.
A kereskedelmi műholdak tulajdonosai óvintézkedésként kikapcsoltak és elfordítottak néhány kényes berendezést. A rendkívüli intézkedésekre azért volt szükség, mert a Nap kitört, miközben mérhetetlen mennyiségű sugárzást zúdított a Földre, ami elöl szinte senki és semmi sem menekülhet, különösen a légi utasok nem. Amennyiben például valaki Skandinávia felett repül egy Jumbo Jetben, akár tízszeres röntgenvizsgálatnak megfelelő dózist is kaphat.
A napkitörés hullámai másodpercenként 2100 km-t tesznek meg. Maga a Nap egyébként nem más mint egy 15 millió fokos, óriási plazmagömb. Bolygónk különleges védelmi pajzsa és a napszél egymásra hatása fantasztikus folyamat, amelyet a műholdak mérései alapján számítógépekkel modelleztek. A felhevült gáz, vagyis a plazma, ami a napkitöréskor keletkezik és a Föld felé tart, nekiütközik bolygónk atmoszférájának. A légkör legfelsőbb része úgy működik, mint egy hőpajzs.
Ezzel képes elnyelni, illetve eltéríteni a Föld felé száguldó káros napenergiákat. E védelmi mechanizmus magas hőmérsékletű, elektromosan töltött gázfelhőt, azaz sarki fényt eredményez. Ez utóbbi úgy keletkezik, hogy nagy sebességű töltött részecskék lépnek be a Föld légkörének magasabban fekvő rétegeibe, és ott ionizálják az ott lévő molekulákat és atomokat.
A Föld pólusainál kialakuló úgynevezett mágnes-tölcséreken a “sűrűbb” légrétegekbe eljutó Naprészecskék a légköri gázokat gerjesztés útján - a neonlámpához hasonló módon - fénykibocsátásra késztetik és szó szerint felkapcsolják a színpompás sarki fényt. A kutatók szerint még egy ideig eltarthatnak a napkitörések, úgyhogy egyes műholdas csatornák nézőivel előfordulhat, hogy átmenetileg nem látják majd az adást.